ALÁÍRÁSRA KERÜLT A ”VIA CARPATIA” PROJEKT TÁMOGATÁSI PROTOKOLLJA

A romániai és a magyarországi elöljárók, a lengyel és a szlovák régiók képviselői, valamint a Kelet-európai közösségi politikájáért felelős intézmények szakértői pénteken részt vettek a Via Carpatiaa transzeurópai projekt tárgyú nemzetközi konferencián. Az esemény 3 és fél órán keresztül zajlott a Bihar megyei Tanács nagy tárgyalótermében, továbbá amelyen román, magyar, lengyel és angol nyelvű fordítást biztosító tolmácsok is jelen voltak.

A Bihar megyei Tanács és a Bihar megyei Fejlesztési Ügynökség egy nemzetközi konferenciát tartott a „Románián áthaladó Via Carpatia transzeurópai folyósó közúti infrastruktúrájának fejlesztése” témájában, amelynek célja egy olyan együttmúködési keret összeállítása amely biztosítja a projekt kivitelezéséhez szükséges lépések megtételét, valamint a stratégiai szempontból fontos közúti folyósót támogató professziónális és képviseleti támogatást egyaránt. A Via Carpatia egy olyan közúti közlekedési folyósó amely a Balti és a Fekete tengerek közötti összeköttetést biztosítja. A folyósó Litvániában, Kaunas városában kezdődik, majd Lengyelországon, Szlovákián és Magyarországon áthaladva ér az országhatárig. Románia területén a közlekedési folyósó kettéágazik, amelyből egyik a konstancai kikőtőhöz vezet Nagyvárad – Arad – Temesvár – Lugos – Déva – Nagyszeben – Piteşti – Bukarest – Konstanca útvonalon, a másik pedig a román-bolgár határhoz, a Calafat-Vidin építés alatt álló hídon áthaladva, Nagyvárad – Arad – Temesvár – Lugos – Drobeta Turnu Severin – Vânju Mare – Calafat útvonalon.

A Via Carpatia projekt 2006-ban lett jóváhagyva amikor is a lengyelországi, a litván, a szlovák és a magyar szállításügyi miniszterek egy közös nyilatkozatot írtak alá a transzeurópai közúti hálózat kiterjesztéséről egy olyan, északot és délt összekötő út építése által amely összeköti a négy államot. Azonban 2010-ben, hét európai ország közlekedésügyi minisztere Lengyelországban aláírt egy olyan nyilatkozatot amely szerint a közúti folyósót kiterjesztik Románia, Bulgária és Görögország területére is.

A Bihar megyei Tanács nagy tárgyalótermében összehívott konferencián jelenlévők között ott volt a Bihar megyei kormánybiztos, Ioan Mihaiu, a megyei Tanács három vezetője, Pásztor Sándor, Ioan Mang és Traian Bodea, Bihar megye menedzsere, Szabó József, Bihar megyei európai parlamenti képviselő, Emilian Pavel, Andrei Caciora és Vitályos Barna igazgatók a Bihar megyei Fejlesztési Ügynökség részéről, továbbá más fontos megyei képviselők és elöljárók egyaránt. Hozzuk csatlakoztak még a Szatmár megyei Tanács elnöke, Pataki Csaba, a Temes megyei Dobra Călin – Ionel, valamint az Arad megyei Tanács részéről, Bilcea Sergiu alelnök. Ugyanakkor, jelen volt a Szatmár és a Temes megyei Kormánybiztosi Hivatalok részéről Filip Darius és Andreaş Eva Georgeta,valamint az Arad megyei Kormánybiztosi Hivatal részéről Damian Vasilică kormánybiztos-helyettes. A határon túlról érkezett többek között Tóth Andor, a magyarországi Fejlesztési Minisztérium államtitkár-helyettese, Piotr Miaso, a lengyelországi Podkarpatckie régió Útkezelői Ügynökség vezetője, Barbora Kovacova, a kosicai Via Carpatica EGTC Egyesület vezetője, Mateusz Gniazdowski, a lengyelországi Centre for Eastern Studies Központtól és Dubniczky Kitti, a budapesti CESCI Intézettől. A külföldi meghívottak komplex prezentációkat mutattak be a Via Carpatica folyósó útvonaláról, valamint a 7 érintett országnak hozott előnyökről és a potenciálisan felmerülő nehézségekről egyaránt. A prezentációkat a programnak megfelelően két tárgyalás követett majd egy kávészünet, a konferencia lezárására 14:30 órakor került sor.

A konferencián nem voltak jelen a román Közlekedésügyi Minisztérium képviselői akik a Bukarestet Nagyváraddal összekötő járatot szolgáló repülőgép késedelemmel való felszállása miatt lekésték azt. „Februárban, amikor beterveztük ezt a konferenciát, nem számítottuk rá, hogy ilyen időjárásban lesz részünk” magyarázta Pásztor Sándor elnök. Annak ellenére, hogy a Közlekedésügyi Minisztérium államtitkára, Maria Magdalena Grigore nem tudott jelenlenni a konferencián, egy üzenetet küldött a jelenlévőknek amelyben kifejtette, hogy „A jó minőségű közúti összeköttetések elengehetetlenek az európai gazdasági tevékenység kifejtésének folytatása és az állampolgárok életminőségének feljavítása szempontjából.”

Az egyik legmeghatóbb beszédet Piotr Miaso, a lengyelországi Podkarpatckie régió Útkezelői Ügynökség vezetője tartotta aki azt nyilatkozta, hogy mikor ezt a projektet frissen tették le az asztalára nagyban kételkedett annak kivitelezésében, azonban most azt reméli, hogy nyugdíjazása előtt még lehetősége nyílik végigvezetnie a Via Carpatia teljes nyomvonalán. Másrészről, Barbora Kovacova felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy milyen fontos a Kormány részéről érkező támogatás egy ilyen jellegű projekt Romániában történő kivitelezése szempontjából. Erre vonatkozóan, a területi Kormányképviselő, Ioan Mihaiu azt nyilatkozta, hogy múlt héten találkozott Lucian Şova közlekedésügyi miniszterrel aki „rendkívülien nyitott volt a kezdeményezésre és nagyon sajnálja, hogy nem tud jelen lenni”. Emiliam Pavel, Európai parlamenti képviselő örömét fejezte ki a jelenlévőkkel szemben és úgy nyilatkozott, hogy „Együtt, a 7 ország, az Európai Parlament 21%-át képviseljük” így közösen, európai szinten is jelentős képviseletet tudunk biztosítani a Via Carpatia projekt támogatásának.

Mateusz Gniazdowski a lengyelországi Centre for Eastern Studies Központ részéről megjegyezte, hogy „Románia igen fontos kereskedelmi partnere Lengyelországnak” és ez, a Balti tengert a Fekete tengerrel összekötő közúti folyósó megépítése hatalmas előrelépés lenne a két országnak. Dubniczky Kitti, a budapesti CESCI Intézettől a projekt turisztikai szemszögből látott előnyeit fejtette ki és azt nyilatkozta, hogy „A Via Carpatia folyósó megépítésével minden régióban növelhető a turizmus mértéke.”

A konferencia végén, Andrei Caciora, a közös érdekekkel rendelkező megyei fejlesztési projektek népszerűsítését és kivitelezését támogató helyi önkormányzatok közötti együttműködést elősegítő, Bihar megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatóhelyettese, a tartós fejlődés elveinek megfelelően beszélt a NewBihor riporterével és véleményét fejtette ki a projekt Romániára, valamint Bihar megyére gyakorolt jelentőségéről. „Meggyőződésem, hogy teljes felelősségünk tudatában kell cselekedjük ezen transzeurópai közúti hálózat országunk területén történő áthaladásának biztosítása érdekében. A turisztikai előnyökön túl, a projekt a hét ország és annak régiói közötti együttműködést is elősegíti majd és mivel megyénk Magyarországgal határos, kivételesen előnyös helyzetben van.” nyilatkozta Caciora.

 

Együttműködési protokoll

Az Arad, a Bihar, a Szatmár és a Temes megyei Tanácsok, valamint a négy megye Kormánybiztosi Hivatalainak képviselői aláírtak egy olyan együttműködési protokollt amelynek célja az ország Nyugati régiójában történő közúti infrastruktúra fejlesztése. A partneri viszony érvényessége 2022 decemberéig tart és pénteken lépett hatályba, az egyezmény Nagyváradon sorra kerülő aláírásának napján.

ALÁÍRÁSRA KERÜLT A ”VIA CARPATIA” PROJEKT TÁMOGATÁSI PROTOKOLLJA